Mára az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, melyben a sejtek és szövetek oxigén és tápanyag ellátása csökken.

A legfőbb kiváltó okok

Az öröklött tényezőkön és a genetikai adottságokon kívül elsősorban az életmódunk felelős az érszűkület kialakulásában. Ezzel tudjuk előtérbe hozni vagy háttérbe szorítani a velünk született hajlamokat.

• • Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.
• • Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő. Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat (a magas vérnyomás és az érszűkület) oda-vissza fokozatosan rontja egymást.
• • Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget.
• • Mozgásszegény életmód: Rengeteg jótékony hatása van szervezetünkre a mozgásnak. Életkorunktól és állapotunktól függően mindenkinek ajánlott egy mozgásformát választania, amivel javíthatjuk szervezetünk állapotát. Vérkeringésünk fokozódik, szívünk megerősödik az összes érrendszeri problémánkat megelőzhetjük.
• • Dohányzás: A nikotin bizonyítottan érszűkületet okoz, és hozzájárul a vérrögképződéshez is. A cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony.

• • Elhízás: Súlyunk megfelelő szinten tartásával nem csak az érszűkülettel kapcsolatos problémák előzhetők meg, ezen kívül is rengeteg betegségtől óvhatjuk meg testünket.

• • Magas húgysavszint, magas homociszteinszint

A betegség tünetei

Sajnálatosan az érszűkület nem csak egy-egy ért támad meg a szervezetünkben. Ha az egyik érben szűkület van, akkor teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy máshol is tapasztalunk hasonlót. Ugyanakkor megjelenésük helye alapján megkülönböztetünk három féle tünetcsoportot:

1. 1. Nyaki érszűkület: a fejjel és az aggyal hozható kapcsolatba, lecsökken az oxigénellátottság.
   Legfőbb tünetei:

• • Látásszavar
• • Fülzúgás
• • Szédülés, koncentráció zavar.
•  

1. 2. Szív koszorú-érszűkület: Legveszélyesebb tüneteket ekkor tapasztalhatjuk, szívinfarktus vagy egy azt megelőző állapotot jeleznek.

• • Szorító mellkasi fájdalom ami bal karba vagy hátba sugárzik ki
• • Légszomj
• • Szívritmuszavar
•  

1. 3. Alsó végtagi érszűkület: A láb oxigénellátásában alakul ki zavar.

• • Lábszár fájdalom, ami járáskor erősödik
• • Lábikra görcs
• • Kitapinthatatlan pulzus lábfejen
• • Érzészavar

Érszűkület megelőzése

Sok folyadék (víz) a keringés és anyagcsere javítása miatt. Fogyasszunk omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, vagy omega-3 tartalmú táplálékkiegészítőket. Mozogjunk napi rendszerességgel, kerüljük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Itt érdemes megjegyezni, hogy a mértékletes, napi 1-2 dl bor fogyasztása kifejezetten ajánlott.

Az érfalaknak a rugalmasságuk megőrzéséhez többek között C-vitaminra is szükségük van, ezt is napi rendszerességgel pótolni kell. (Szent-Györgyi professzor szerint napi minimum 1000 mg C-vitaminra van szüksége egy felnőtt szervezetnek.) A káros zsírok bevitelének csökkentése és az omega-3-bevitel emelése akár vissza is fordíthatja a folyamatot. A betegség korai fázisában leginkább egy hosszú távú stratégiával lehet segíteni. Elsődleges a táplálkozási szokások megváltoztatása. Az életmódban idejekorán történt változtatások tehát a legjobb előfeltételei annak, hogy elejét vegyük a keringési zavaroknak.

Az érszűkületben szenvedő betegek 30 százaléka – felismerés, megfelelő kezelés, életmódváltás és odafigyelés nélkül – 5 éven belül meghalhat valamilyen szív-érrendszeri betegség következtében. Emiatt is fontos a megelőzés és a rendszeres szűrővizsgálat, mivel így már tünetmentes állapotban is észlelhető a probléma, a megfelelő életmód és kezelés pedig segít a végtag-amputáció, szívinfarktus vagy stroke megelőzésében.